🌱 Gyökerek, felismerések és közösség – így született meg a ROOTS mentoring nap

Meglepően nagy kihívás összefoglalni a mentoring nappal kapcsolatos élményeimet, pedig kevésszer fordul elő, hogy nem találom a szavakat. A hol is kezdjem kérdésre valószínűleg az a válasz, hogy az elején, úgyhogy utazzunk vissza az időben.

2020-ban kifejezetten nehéz volt levadászni olyan vállalkozókat, akiktől szívesen tanulnék, pedig tisztában voltam vele, hogy épp a nulláról igyekszem felépíteni valamit. Végül mindig a megfelelő helyekre vezetett az utam, de példának okáért pontosan nullaszor tanultam magyarul. Ennek semmi köze nem volt sem a Covidhoz, sem a 4 év Hollandiához, egyszerűen nem találtam “az embereimet” az anyanyelvemen. Cserébe Brooklyntól Barcelonáig bejártam, amit a büdzsé engedett és talán ennek + a nyugat-európai kiváltságnak hála, olyan nézőpontokat kaptam, amire a lelkemnek és a stúdiómnak is szüksége volt.

Innen ugrunk 2025 tavaszára, amikor már réges-régen fel volt tüntetve a weboldalon a ROOTS (spoiler: a BLOOM is), de nem vagyok a siettetős fajta, ha az intuícióm nem hagy békén, úgyis szempillantás alatt életre kelnek körülöttem a dolgok. Szerettem volna egy élő, lehetőleg teljes napot egy olyan helyszínen, ahol maximálisan komfortosan lehetek jelen. A téma? Minden, amit szerettem volna tanulni, de nem volt hol és minden, amit azóta tapasztaltam, de nem tudtam még továbbadni.

A ROOTS közös élményének legnagyobb tanulsága az volt, hogy élethelyzettől és a vállalkozás életútjának aktuális pontjától teljesen függetlenül, kísértetiesen hasonló kihívásokkal szembesülünk. Persze a cél éppen ez volt: olyan tematikát építeni, ami a közösségünkre mutat rá, ébresztőként hatva, hogy bizony közel sem vagyunk egyedül.

Legelőször a struktúra és az idő fogalom rétegeit bontottuk le, kívülről befelé haladva. Hogyan néz ki egy év, egy hónap, egy nap? Vagy inkább, hogy nézhetne ki, ha nem azokat a mintákat ismételgetnénk, amit iskolai és alkalmazotti rendszerekben tanultunk? Így jutottunk el a nem-lineáris idő fogalmához, ami egy hullámzásban, ciklikusságban, egyfajta ritmusban gondolkozik.

Ezt követte az öncenzúra témaköre, ami talán a legnagyobb felismeréseket hozta legtöbbünk számára. Itt valósult meg leginkább, hogy mindannyian egyszerre voltunk mentorok és mentoráltak. A többieken keresztül tekinthettünk saját magunkra, ez a perspektívaváltás pedig rámutatott, hogy hogyan harapunk el mondatokat - akár magabiztosan futó üzletet vezetünk, akár most szándékozunk úgy igazán elindulni.

Bár minden téma elejére odatűztem saját tapasztalatot és az általam nagyra tartott elméletek koncentrált bemutatását, a hangsúly mégis a gyakorlatokon volt. Felváltva dolgoztunk egyedül, párban és csoportosan. Látni, hogy inspirált tekintettel vesznek el a résztvevők egy-egy ilyen diskurzusban, megnyugtató emlékeztető, hogy egy biztonságos teret teremtettünk nehéz témák boncolgatására.

Ha már itt tartunk, elérkeztünk a női vállalkozói léthez, ami - hiába nem feminista vagy spirituális női kör vagyunk - meghatározó része a működésünknek. Szorosan kapcsolódik az első két témához, a döntéshozatalunkhoz, a megküzdési módokhoz és leginkább ahhoz, hogy ebből a nem elhanyagolható énrészünkből mit igyekszünk letagadni, csakhogy jobban illeszkedjünk az üzleti világba.

Itt még csak a nap első felénél tartunk, amit egy hosszabb ebédszünetet követett, ezután pedig a márkánk alsó rétegeit kezdtük feltölteni a friss gondolatokkal, ismét gyakorlati anyagokkal.

Az én ROOTS-om

Most egy olyan aspektust is szeretnék megmutatni közelebbről, ami talán kicsit rendhagyóbb: hogy én mit tanultam, nekem milyen felismeréseim voltak.

Olyan szerepbe kellett lépnem, ami nagyon sebezhetővé tesz, hiszen általában egy komfortos pozícióban csücsülök a laptoppal az arcom előtt. Minden érzelmet, gondolatot, ami feljön egy projekt közben magammal, magamban zongorázok le. És félreértés ne essék: szeretem ennek a biztonságát, a saját tempómban létezést.

Ezzel szemben egy hosszabb élő program mélyvíz, mert kizárólag az adott pillanatban “gyakorolható”, folyamatos kölcsönhatásban áll egymással számos ember, teret kell tartani nekik és magamnak is, egyszerre. És akkor kiderül, hogy egytől egyig zseniálisak. Sokszínűek. Jószívűek. Hasonlóak és mégis teljesen egyediek. Más-más okból ülnek ott és mégis mindenki mindenkivel együtt gondolkodik, mintha saját magáért tenné.

Sok-sok évnek és egy ROOTS-nak kellett történnie ahhoz, hogy lássam élő egyenes adásban, hogy pontosan azok kíváncsiak rám, akikre én is az vagyok. Hogy olyan emberekkel és olyan vállalkozásokkal dolgozom együtt, akiknek bármikor igénybevenném a szolgáltatását. Azt hiszem ez egy verhetetlen portfólió, amihez semmi köze sem a számoknak, sem a külcsínynek. Mélysége van.

Hogy lesz-e még ilyen? Biztosan. Átmentem a teszten, megugrottam egy lécet magam előtt - de minden résztvevő a kirakós darabja volt, akik előtte, közben és utána is megadták a lendületet.

Építem a saját struktúrámat.
Kimondom a számomra fontos dolgokat.
Emlékeztetem magam arra, hogy nőként/anyaként más az élet ritmusa
és más vagyok én is.

Ebből a hármasból indulnak a LÉDU CREATIVE STUDIO nagyon is erős gyökerei, amik képesek megtartani mindenféle izgalmas, valóságtól elrugaszkodott ötletet.

Ölelés,
Adél