Az öncenzúra mérge - és az ellenszer lényege

Megannyi év után először döntöttem egy igazi, tudatosan belassított nyár mellett. Amikor az ember 1.5x tempóban hallgatja a hangüzeneteket, timestampekkel teker bele a podcast epizódokba és a youtube videókba, majd 15 másodperces tiktok videókat néz a téma mélységétől függetlenül - akkor hol a véget-nemérő nyár?

Most félreteszem a kényszeremet és nem válaszolok mindenre azonnal, igyekszem boldog távkapcsolatot fenntartani a platformokkal és a háttérben alkotni, alkotni, alkotni.

Így van idő megfigyelni. Megfigyelni a gondolataimat és azt is, hogy hozzájuk képest mi az, amit valójában kimondok. Merek-e szólni, ha igen, miért? Ha nem, akkor miről nem?

Az öncenzúra lényege, hogy senki nem tilt, hanem saját magunknak szabunk határokat - félelemből.

Nem kívánom felsorolni, hogy ez a jelenség miként tesz minket sablonossá, hogy mennyire nehéz így kapcsolódnia velünk a közönségünknek, hogy nem épül ki a bizalom, ha nincsen transzparencia és őszinteség - ellehetetlenítve a hosszútávú kapcsolódásokat.

Engem jobban érdekel a felszín alatti, rejtett ár.

• a kreatív blokk, mert ott motoszkál, hogy mit SZABAD és mit KELL mondani

• a kiégés, mert egy “ál-personát” kell folyamatosan fenntartani, ami rémesen fárasztó

• az, hogy a valódi ideális ügyfeleid nem találnak rád, mert nem látják, ki vagy valójában

• lesz egy középszerű kommunikációd, amire senki nem reagál szenvedélyesen.

Olyan könnyű ebbe belesétálni, hogy sokszor még csak észre sem vesszük és akkor arról nem is esett szó, hogy időnként ez a cenzúra a teljes némuláshoz vezet.

Hogyan lépj ki az öncenzúra csapdájából?

Ha a legextrémebb tippemre vagy kíváncsi, akkor az az lenne, hogy fogyassz kevesebb tartalmat. Hidd el még senkinek nem jött meg a kedve írni attól, hogy órákig scrollozott. Ha mégis, akkor az 150%-ban a látottak befolyásolásának hatása.

Ha kisebb szeletek érdekelnek:

Tudatosítsd, hogy akik a legnagyobb hatást gyakorolják a világra, sosem voltak “mindenkinek szimpatikusak”.

• Kezdj el kis lépésekben személyesebb, bátrabb tartalmakat megosztani.

• Fókuszálj arra, hogy az ideális ügyfeled mit értékelne benned, ne arra, hogy kit veszíthetsz el.

• Nézd meg, milyen tartalmakra reagált eddig igazán a közönséged — valószínű, hogy azok voltak a legőszintébb pillanataid.

Az utolsót időről időre ismételd meg emlékeztetésképp. És nem, nem csak az az őszinteség, hogy kirakunk magunkról egy képet és leírjuk, hogy szeretjük a matcha lattet (mondjuk én nem szeretem).

Pontosan ott kezdődik a gyakorlás, hogy újra megtanulunk minden megnyilvánulásunkban őszintének lenni. És fontos: nem a szélsőségekben kell őszintének lenni, hanem az őszinteséget érdemes fenntarthatóan művelni.

Vagyis nem az a cél, hogy időről időre valami radikálisan őszinte posztunk legyen, hanem hogy minden megnyilvánulásunknak legyen egy eredeti hangja, ami belőlünk fakad és nem kompromisszumokból.

A kommunikációról elkezdünk másképp gondolkozni, kezdve az öncenzúrával. Ez lesz a ROOTS kollaboratív mentoring napunk második blokkja
- augusztus 26. (kedd) 10-17 óra.
Az utolsó 2 helyet itt tudod legfoglalni.