Mi van előbb – a vízió vagy az identitás?

Gondolkozzunk körforgásban, tekintsünk ezekre a hangzatos szavakra eszközként

Vajon először el kell képzelnem, ki akarok lenni, és majd az identitásom „felnő” hozzá? Vagy pont fordítva – előbb kell átalakulnom belül, hogy egy valódi, belőlem fakadó jövőképet lássak?

Őszintén? Eleinte fogalmam sem volt és olykor most is ez a helyzet.
Aztán rájöttem: ez nem vagy-vagy kérdés. Ez egy körforgás.
Mint egy jó beszélgetés önmagaddal: hol a jövőképed húz előre, hol a jelenbeli szokásaid kérdezik vissza, hogy „te tényleg ilyen életet akarsz?”

Igen ez abszolút lehetne egy önfejlesztő blog egyik bejegyzése, nem véletlenül mondogatom, hogy a branding/a vállalkozás egy önismereti út. Megismerjük vagy inkább meg kell ismernünk önmagunkat ahhoz, hogy jobban működjünk.

Szóval induljunk el ebben a körben – megnézzük, hogyan hat egymásra identitás és vízió, mi formál kit, és hogyan találhatjuk meg azt a pontot, ahol végre nem csak álmodozunk, hanem mozdulunk is.

Első megközelítés: a vízió megelőzi az identitást.
Ez történik akkor, amikor:

  • Van egy álmod, egy érzésed arról, milyen életet szeretnél élni.

  • Még nem vagy az az ember, aki képes ezt megvalósítani, de érzed, hogy oda tartasz.

  • A vízió inspirál, húz előre – és a kérdés az: „Ki kell válnom ahhoz, hogy ezt az életet meg tudjam élni?”

Ebben a szemléletben a vízió egy iránytű, az identitás pedig az útvonal újrarajzolása önmagadban, hogy elérd azt.

Példa: Szeretnél szabadon dolgozni a világ bármely pontjáról, legalábbis a víziód szerint. Az identitásod azonban még a fix állás biztonságához köt. Ezesetben a vízió indítja el benned a változást.

Második megközelítés: az identitás megelőzi a víziót.
Ez a belülről kifelé építkező szemlélet:

  • Megfigyeled, hogyan viselkedsz, mire reagálsz, mitől vagy energikus, mik a valódi értékeid.

  • Az identitásodból fakad egy olyan vízió, ami nem vágyálom, hanem önazonos és elérhető.

  • Ebben az esetben a kérdés: „Mi az a jövőkép, ami ténylegesen belőlem indul ki, nem pedig kívülről tanult?”

Példa: Rájössz, hogy számodra a mély kapcsolatok, a lassú élet és az alkotás a legfontosabb. Innen fakad a vízió egy művészi, nyugodt életmódról – belőled, nem pedig valaki más esztétikus youtube videójából.

Nem vagy-vagy. Inkább oda-vissza.

A legtöbbször ez a két megközelítés nem zárja ki egymást.
A vízió inspirál, az identitás megalapoz.
Míg az egyik mozgat, a másik megtart és ami a legfontosabb: egymást formálják.

  • A vízió felvázol egy irányt → ezért új döntéseket hozol

  • Az új döntések formálják az identitást → és ez visszahat arra, mit tartasz lehetségesnek

  • Új identitásból új vízió születik → ami még inkább összhangban van veled

  • És így tovább...

Ez nem egy lineáris fejlődés (ahogy semmi sem az), hanem ciklikus: minden kör egyre pontosabb, letisztultabb, önazonosabb.

Hogyan érdemes ezen gondolkodni?

  • Ha elakadtál vagy nem látod a jövőt, indulj az identitásból: Ki vagy most? Mire vágysz belülről, nem külső elvárásokból?

  • Ha túlpörögsz a célokon, de nem tudsz elindulni, nézd meg: Az identitásod vajon támogatja azt a víziót?

  • Ha nagy álmaid vannak, de félsz, hogy „nem vagy rá képes”: tedd fel a kérdést: Milyen emberré kell válnom ehhez A GYAKORLATI, mindennapi apró szinteken?

És végül egy kis plusz segítség, mert imádom visszafele gondolkozva megtervezni az odavezető utat: